Nézzük csak, mi kell egy kisbabához… anya régen azt mondta, hogyha egy anyuka és egy apuka nagyon szeretik egymást, abból lesz a kisbaba. Apa szerint ha valaki gyereket akar, akkor ritkán kell szexelni, és nagyokat. Majd hozzáteszi, hogy kétnaponta.
Nem vádolhatom a szüleimet azzal, hogy nem világosítottak fel, és nem láttak el jótanácsokkal. És igen, biztos az egyetemen is tanítottak róla valamit.
Én mindenesetre abbahagytam a tizenéve szedett fogamzásgátlót (igen, lehet, nem kell szünetet tartani), és kíváncsian vártam, mikor áll vissza a rendes hormonháztartásom. Klasszikus válasz a nőgyógyászati rendelőben, hogy akár fél év is lehet. Ebből kiindulva, inkább előbb, mint később, különben is: mire várjak még? Amikor decemberben az utolsó, még megvonásos vérzésem után (azaz még a fogamzásgátló abbahagyása után létrejött vérzés után) kb. 2 héttel bal alhasi szúró, furcsa, franc se tudja pontosan milyen fájdalmam volt, nem akartam elhinni, hogy peteérésem lehet. Dehát végül is miért ne? Hisz valaki csak kihagy 1-2-3 tabit, és máris terhes lesz. De ugye nem parázunk rá, csak éljük az életünket és kellemesen szexelünk alapon nem is foglalkoztam vele különösebben sokat. (és az arcomon megjelent pattanásokkal se) Nade amikor tankönyvi 28 napra megjött, majd közel 2 hét múlva ismét alhasi furcsa érzés – jobb oldalon! (a petefészkek úgy múködnek, hoyg egyik hónapban egyik oldali, másik hónapban másik oldaliban érik meg egy petesejt)….
Pont ügyeletes voltam, így egy kivételesen békés hajnali órán megnéztem mizu odabent, és vitustáncot jártam örömömben (na ja, nem parázunk rá….), láttam ugyanis jobb oldalon, ahol fájt, egy 17 mm-es folliculust – a 11. napon! Magyarra lefordítva egy tök jó peteérést annak rendje s módja szerint!! Másnap, amikor egy kollégámmal megbeszéltem, rá is kérdezett, hogy stimmuláltam-e magam. Természetesen nem. Bár megfordult a fejemben, hogy menjünk biztosra, meg ikrekre, node talán mégse ezzel kéne kezdeni, meg különben is, hova lenne akkor a kisbabánk lesz című varázs?!
Szóval most itt ülök a nappaliban egy tisztességes peteéréssel, Bon Jovit hallgatok (because we can) és remélem mindent becsomagoltam a holnapi utazáshoz, amit karácsonyra hozott a Jézuska, és a férjem csak úgy kommentálta: megyünk gyereket csinálni.
