Sokan szeretik a wellness, és rengeteg embernek természetes, hogy akár többször is pihengetnek így pár napot egy évben. Amikor azonban az ember babát vár, akkor egy pillanatra megtorpan: vajon jó ötlet-e ebben az állapotban wellnesselni? Árthatok-e vele a babának, vagy kifejezetten jót teszek azzal, ha kisimultabb, nyugodtabb vagyok?
Persze nekem sincs ellenemre egy kis lazítás, és nyilván terhesen is eszembe jutott, hogy mennék kikapcsolódni… de hiába vagyok orvos, és adok magabiztosan tanácsot a kismamáimnak, azért én is elgondolkodtam, hogy nem kéne-e most inkább nyugton maradnom. Aztán belegondoltam, hogy pontosan tudom, hogy elméletileg miből lehet gond, és miből nem, úgyhogy végülis… miért ne mehetnék?
Legyenek lehetőségek!
Ami biztos: várandósan célszerű olyan wellness-szállodát választani, ahol elég sok lehetőség van azon kívül, hogy az ember infraszaunázzon, vagy ázzon a jakuzziban. Ezek közül ugyanis például egyik sem túl célszerű terhesség alatt. A túl meleg nem tesz jót, a jakuzziban pedig a fertőzésekkel is számolni kell. A sima szauna mehet, de csak annak, aki amúgy is rendszeresen szaunázik, és maximum 70 fokos hőmérsékleten, nem hosszú ideig. Aki eddig nem szaunázott, ne most kezdje el!
Igen, tudom, sok szálloda wellness-kínálata ki is merül ennyiben, épp ezért emeltem ki, hogy olyat kell keresni, ahol több a lehetőség. Hiszen lehet gőzkabin, sószoba, medence, aromaterápia, fényterápia, masszázs… szóval ezernyi módja van még a kikapcsolódásnak.
Apropó masszázs: olyan helyen voltam végül, ahol van kismama masszázs, nagy boldogan be is jelentkeztem rá, gondoltam, végre egy kimondottan nekem való program. Hát, valami förtelem volt. Én nem tudom, hogy ez mitől volt konkrétan kismama masszázs, de nagyjából abból állt, hogy üljek le egy székre, hajtsam előre a fejem, és nyomkorászták a nyakamat. Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, hogy ezt képesek speciális szolgáltatásként hirdetni. Azt hittem, végre jól átmasszírozzák a hátamat, a vállaimat, és olyan könnyedén mozgok majd utána, mint egy (kissé túlméretezett) gazella, de nem, ezt tényleg erős túlzás volt masszázsnak nevezni. Szóval sajna így is járhat az ember.
A wellness viszont azért jó volt, tetszett a sószoba, izgalmas volt a fény- és aromaterápia, meg úszkáltam jókat a medencében – ami után meg persze halálra aggódtam magam, és ötpercenként nézegettem, nem kaptam-e el valamilyen hüvelyfertőzést. A nem kifejezetten meleg vizű medencékben való úszásnak ugyanis leginkább ez a kockázata, aki nem hajlamos ezeket összeszedni, annak azt szoktuk mondani, hogy úszhat nyugodtan. De azért persze hiába tudtam nagyon jól ezt is, nyilván paráztam napokig. Most már inkább azt szoktam tanácsolni a kismamáimnak is, a saját esetemből tanulva, hogy akkor ússzanak, ha azt lelkiismeret-furdalás nélkül meg tudják tenni, mert ha utána napokig rágódnak rajta, hogy vajon rosszat tettek-e, azzal többet ártanak.
