Még mielőtt terhes lettem, befizettünk Ádámmal, a férjemmel egy kedvezményes utat Balira. Szerencsére már 14 hetes voltam, mikor elérkezett a nagy nap, és utaztunk, így túl voltam a rosszulléteken, nem fenyegetett az a veszély, hogy végighányom a nyaralást. Azért persze így is volt min aggódni – bár lehet repülni terhesen, nem árt néhány óvintézkedést megtenni, hogy biztosan ne legyen semmi gond, és az utazás is viszonylag komfortos legyen, már amennyire egy többórás repülőút az lehet.
Biztonság mindenekfelett
Elvileg nem bizonyított, hogy a repülésnek lenne negatív hatása a terhességre, a lehetséges sugárzás miatt mégis érdemes inkább középre foglalni a jegyeket. Az sem tesz éppen jót, ha az ember lógó lábakkal ül órákat egy helyben, ugyanis kissé fokozódik a trombózis veszélye. Éppen ezért ajánlott sok folyadékot inni, és rendszeresen mozogni, mászkálni a repülőn, persze csak ha ez éppen megengedett, a légiutas-kísérők türelmét ne tegyük azért próbára 🙂
Ami szerintem hasznos dolog, az a kompressziós harisnya, de mindenki készüljön fel, hogy rettenetes viselni, komolyan felér egy középkori kínzóeszközzel. Na de ugye a biztonság mindenekfelett, azt a pár órát ki lehet benne bírni. Ugyancsak a trombózis megelőzése céljából szokott felmerülni a vérhígító kérdése: van olyan doki, aki ajánlja, más szerint nem szükséges, de persze függ az adott kismamától is. Mivel nekem van véralvadási hajlamom, a kollégák megszavazták, hogy adjak be magamnak egy szurit a repülőút előtt odafele és visszafele is.
Nem tettek át az első osztályra…
A kényelmes utazás lehetőségét fokozandó, repülés előtt írtam magamnak egy igazolást arról, hogy 14 hetes ikerterhes vagyok, ráadásul lombik után, és a kezelőorvosom (haha!) kéri a légitársaságot, hogy amennyiben lehetséges, utazhassak vízszintesen feltett lábakkal – micsoda előnyökkel jár, ha orvos az ember 🙂
Némileg bíztam benne, hogy így szerzek egy potya beugrót az első osztályra, de ez sajnos nem jött be, nem tettek át. Értelme azért volt, mert visszafele viszont az első sorban utazhattam, ahol jó nagy hely van a lábaknak, így azért sokkal komfortosabb az utazás. A légiutas-kísérők is rendesek voltak, kaptam két tele üveg ásványvizet, hogy ne kelljen folyton kéregetnem tőlük, szóval mégiscsak volt valami értelme az igazolásomnak.
