Ha 10 random kismamát megkérdeznék arról, melyik a terhesség legrosszabb része, biztos, hogy kb. 8-an az első trimesztert mondanák – a maradék 2 meg a harmadikat, mert bizony már az sem könnyű. Tudjuk, hogy az első hetekben ott lehetnek a terhességi rosszullétek, amik azért nagyon megnehezítik a mindennapokat, és az olyannyira várt állapot teljesen élvezhetetlenné válik tőlük. De talán nem is ez a legrosszabb, hanem a folyamatos bizonytalanság és aggódás.
Ne legyenek senkinek illúziói: mind a 9 hónap alatt van min idegesítenie magát az embernek, ha nagyon akarja. De később, amikor már nő a pocak és érezzük a babát, legalább tudjuk, hogy halad a dolog, minden rendben. Az elején viszont még ez sincs, ráadásul ugye ott a legnagyobb a vetélés kockázata. Szóval az ember aggódik, de azért nem mindegy, hogy mennyire tudjuk ezt jól kezelni, vagy mennyire rakunk rá pár lapáttal saját magunknak.
Íme, azok a dolgok, amikkel a legjobban tudjuk saját magunkat idegesíteni az első 3 hónapban – nem, nem árulom el, hogy rám mi volt igaz ezek közül, de bizony volt 😉
- Vajon megfogant már? Ez a legjobb rész, amikor még terhes sem vagy, de már azon kattogsz, hogy vajon összejött-e. Figyeled a tested, keresed a jeleket, próbálsz következtetéseket levonni. Ki kell ábrándítsak mindenkit: valószínűleg nem fogod előbb megtudni az igazat, minthogy kimutatná a teszt, bármennyire is lesed a „jeleket”, amik sokszor nem is jelek. De legalább szerzel pár ősz hajszálat addig.
- Állandóan tesztelgetsz. Pozitív lett, hurrá. De azért elég halványka, nézzük, erősödik-e. Hát, valamivel jobb, de még mindig halvány. Eltelik pár nap, kicsit erősebb, de nem az igazi… akkor most baj van?? Nincs. Annyian csinálják ezt, és esnek kétségbe miatta, de fölösleges. A tesztek érzékenysége eltérő, ha van csík, akkor van, kész, nem kell vele tovább foglalkozni.
- Ez normális? Mániákusan ugrasz minden apróságra, amit a tested produkál: egy icipici alhasi feszülés, egy pillanatnyi megszédülés, eddig fájt a mellem, most már nem stb. Aztán egyből elkezdesz utánajárni, hogy ez vajon normális-e. Ezen hihetetlen dolgok közül valószínűleg mindegyiket érezted eddig is, terhesség nélkül, csak éppen fel se vetted. Most viszont kiválóak arra, hogy idegesítsd magad velük.
- Mennyi az esély a vetélésre? Iszonyú sokan kattognak ezen. Ahelyett, hogy a gondolatát is kerülnék annak, hogy ilyesmi egyáltalán megtörténhet, rémtörténteket olvasnak netes fórumokon, egészen addig, amíg teljesen kiborulnak, és rettegnek, hogy velük is ez lesz. A fórumok abszolút kerülendők!
- Aggódsz a tünetek miatt. Ha nincs hányinger, az a baj, ha van, akkor az, ha volt, de hirtelen elmúlik, akkor meg az. Miért nem hánysz, a szomszéd hányt mindig terhesen, biztos gond van. Ha sokat hánysz, akkor attól lesz gond, tuti nem normális ennyi hányás. Ha pedig végre valahára jobban leszel, és megkönnyebbülhetsz, amiatt kezdesz aggódni, hogy ez nem jelent-e bajt. Tünetek jönnek-mennek, nem vagyunk egyformák: tünetmentesen is lehet valakinek tök normális terhessége, erre nem lehet alapozni.
