A vetélés mellett azt hiszem a koraszülés a második legnagyobb félelme a legtöbb kismamának. Meg is értem, nyilván mindenki gondtalan, laza, boldog terhességet szeretne, a végén pedig érett, egészséges kisbabát – sajnos azonban ez nem mindenkinek adatik meg. A pozitív gondolkodás, hozzáállás fontos, de azért valószínűleg mindenkinek átfut az agyán, hogy mi van, ha… mindenki fél tőle valamilyen szinten, hogy vele is megtörténik a baj.
Nagyjából köztudott, hogy az ikerterhesség fokozott rizikóval jár, ami a koraszülést illeti. Szülész-nőgyógyászként persze én meg pláne tisztában voltam vele, így a határtalan boldogságom mellé, hogy két babám is születik, fokozott aggódás is társult – persze, kezdhetek hozzászokni, dupla öröm, dupla para, akkor is, ha már kint vannak, ez ilyen.
Mindenesetre ha koraszülés veszélye áll fenn, van lehetőség arra, hogy a babát egy kicsit jobban felkészítsük, mégpedig úgy, hogy tüdőérlelőt adunk, pontosabban az anya kap szteroid injekciót. Ez stimulálja a magzatnál a tüdősejtek érését, ami a koraszülöttek túlélésében kulcsszerepet tölthet be. A tüdőérlelőt a 24. terhességi hét betöltése után adjuk, ha fennáll a koraszülés veszélye.
Adjam vagy ne adjam?
Ikreknél ugye eleve nagyobb ennek a rizikója, de igazából rutinszerűen nem szoktak tüdőérlelőt adni, amíg semmi jele nincs annak, hogy a babák esetleg megszületnének. (Tudományos bizonyítékok nem támasztják alá a rutinszerűen adott szteroid injekció szükségességét). Nos, természetesen magamra nézve én ezt teljesen másképp láttam. Úgy voltam vele, hogy ártani biztosan nem árt a tüdőérlelő, ugyanakkor ha véletlenül koraszülés lenne, nagy lépéselőnyt jelent a babáimnak. Van ugyanis az a helyzet, amikor annyira gyorsan történnek a dolgok, hogy nem lehet a szülést visszatartani, nincs idő megvárni a szteroid hatását, azonnal meg kell születniük a piciknek – valahogy nem éreztem jó ötletnek nyugodtan kivárni, hogy kerülök-e ilyen helyzetbe, vagy nem.
A tüdőérlelő hatása 2 hét. Azaz ha én a 24. héten adok magamnak, akkor 2 hetente ismételni kéne – ezt meg így, tök ok nélkül azért mégiscsak túlzásnak éreztem, ráadásul ha bajt nagyon nem is okoz, a cukorháztartásnak azért nem tesz jót. Nyilván ha muszáj, akkor muszáj, hiszen több az előnye, mint a hátránya, de csak úgy adni kéthetente azért kissé meredeknek éreztem.
Szóval ezen dilemmáztam egy darabig, adjak vagy ne adja magamnak szteroidot? Végül csak nem bírtam magammal, és adtam, de nem kéthetente, hanem négyhetente, tehát a 24., 28., 32. héten. A 34. hét elvileg nem kell már, bár erről megoszlanak a vélemények – egy volt főnököm a feleségének például adott a 36. héten is.
Érdekesség, hogy az azért nem igaz, hogy semmi hatása nincs az emberre… mikor beadtam az elsőt, hisztis, nyűgös voltam utána napokig. Ekkor még nem esett le az összefüggés, de mikor ez a második alkalommal megismétlődött, már feltűnt, hogy bizony ez a szteroid hatása lehet – úgyhogy valamilyen szinten azért mégiscsak lehet ezt érezni.
