Néha nem elég beszedni a gyógyszereket és pihenni egy kicsit. Vannak betegségek, rendellenességek, amik ennél komolyabb, invazív kezeléseket igényelnek.
Sebészkés alá senki sem szeretne kerülni, de van az a helyzet, amikor muszáj.
Az azonban, hogy valakinek sebészeti beavatkozásra van szüksége, korántsem jelenti automatikusan, hogy súlyos a problémája. Néha kisebb kellemetlenségeket is szikével orvosolunk, mint például egy rossz helyen lévő anyajegyet. A skála meglehetősen széles, az apróbb beavatkozásoktól egészen az életmentő műtétekig.
A sebészet invazív eljárásokat alkalmaz, minden esetben gyógyító vagy diagnosztikus céllal.
Itt most nem fogunk tüneteket, tünetegyütteseket felsorolni, mert ez az, amit egy laikus nem, vagy csak nagyon ritkán tud megítélni. Sebészhez csaknem minden esetben másik területen tevékenykedő orvos küld, miután alaposan kivizsgált, és úgy látja, a panaszokat műtéttel lehet megszüntetni vagy enyhíteni.
Bármely testtájat érintheti olyan betegség, ami miatt szükség van egy invazív beavatkozásra. Éppen ezért, a sebészetnek több ága is van, amik az egyes szervekkel, szervrendszerekkel foglalkoznak.
A skála rendkívül széles, ezért csak néhány gyakori esetet sorolunk fel, a teljesség igénye nélkül:
Ezeken kívül természetesen még számos olyan helyzet lehet, amikor sebészeti beavatkozás indokolt, de leggyakrabban ezekkel keresnek meg minket a páciensek.
Jól tudjuk, hogy ijesztő a gondolat, hogy műtétet hajtanak végre az emberen. Mivel egy operáció durva beavatkozást jelent a szervezet működésébe, csak nagyon indokolt esetekben választjuk ezt a módszert, amikor nincs más, hatékony kezelés az adott problémára. A műtét ilyenkor a „kisebbik rossz”, ahogy mondani szokás.
Igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy pácienseink a lehető legkönnyebben vészeljék át a beavatkozásokat és a lábadozási időszakot egyaránt.
Forduljon hozzánk bizalommal!
Az érsebészet az erek, elsödlegesen artériák és vénák megbetegedéseinek kezelésével foglalkozik, ide tartoznak: az érszűkület, a visszeresség, az értágulatok, a trombózis és a mélyvénás trombózis utáni tünetek. Ez a szakterület foglakozik a cukorbetegség és a magas vérnyomás okozta érbetegségekkel is.
Érsebészeti vizsgálat
Az érsebész szakorvos a vizsgálat során felderíti a kórelőzményeket: kikérdezi a beteg jelenlegi és korábbi panaszait, feltárja a kockázati tényezőket, a káros szokásokat és a családban előforduló betegségeket. Azt is fontos tisztázni, hogy jelenleg szed-e gyógyszert a páciens, illetve korábban szedett-e rendszeresen, és ha igen, milyen készítményt. Ezután következik a fizikális vizsgálat. Az orvos megvizsgálja a páciens tüneteit, szükség esetén érvizsgálatot végez. Ha indokolt, akkor a szakorvos további vizsgálatokat javasol, illetve részletesen megbeszéli a beteggel a kezelési tervet.
Milyen tünetek esetén érdemes érsebészhez fordulni?
A nyaki verőér szűkületének fő tünete az egyik oldal bénulása. Az érsebész fonendoszkóppal kiszűrheti ezt a betegséget. Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor koncentrációzavart, feledékenységet, szédülést, fülzúgást, látászavart, féloldali zsibbadást, féloldali bénulást okoz. A hasban, a mellkasban a főverőéren (aortán) tünetmentesen növekedhetnek a már kialakult tágulatok, amelyek megrepedhetnek, és ez életveszélyes lehet. Ha a hasban lüktetést érez a beteg, az érsebészeti vizsgálat elengedhetetlen.
Nemcsak azoknak akiknek érbetegséggel kapcsolatos panasza van, de azoknak is ez a terület ajánlott, akiknek családjában halmozottan nagy a keringési betegségek kockázata és szűrővizsgálaton szeretnének részt venni, vagy öröklött hajlam nélkül csupán vigyáznak az egészségükre és tudni szeretnék, milyen állapotban vannak az ereik.
sebész, érsebész
Olyat rendelőt álmodtunk meg ahová mindenki feszültség nélkül jöhet, ahol tisztelik a betegeket. Olyat, ahol mindig lehet még egy kérdése.